A mozgás fontossága gyerekkorban

Mozogni kell, mozogni muszáj.

A mozgás a gyerekek számára nélkülözhetetlen. Hatással van egész életükre, növekedésükre, semmi mással nem helyettesíthető és nem pótolható a testi és lelki fejlődésük során.
A csontok és az izmok csak felnőttkorra fejlődnek ki teljesen, gyermekkorban a csontok nyúlnak, az izmok gyarapodnak, miközben szerkezetük is változik.

A mozgás nem csak a fizikai állapotunkra van hatással, hanem nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele. A mozgás befolyásolja az idegrendszer fejlődését, egy élénk jó mozgású gyermek ritkábban válik időjárás-érzékeny felnőtté. Természetesen nem csak a mozgás segíti gyermekeinket, hogy elkerüljék az időjárás kellemetlen hatásait, de fontos eleme, hiszen a változásokhoz könnyen alkalmazkodó gyermek könnyebben tanulja meg az alkalmazkodást az időjárás kihívásaihoz.

Gyermekkorban a játékos mozgás közben tanulják meg a stresszes helyzetek könnyebb elviselését.  Segíti őket a szociális beilleszkedésben és egy egészséges önbizalom kialakulásában is. A gyermekek és serdülők körében biztosított és serkentett testedzés, sportolás jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt, de akár idős korban is.

A mozgatórendszer fejlődése.

A gyermek fejlődése során megszilárdul a csontváz, a porcszövet csontszövetté alakul. A fejlődésre jellemző a csontok hosszúságának és szélességének növekedése is. A csontváz teljes kialakulása a 20-25. évre tehető.

A gyerekek izmai alapvetően különböznek a felnőttekétől. Az izomzat tömege a testtömeghez képest a következőképpen alakul: újszülöttnél a testtömeg 23%-a, 8 éves korban a 27%-a, 15 éves korban 33 %-a, 18 éves korban 44 %-a az izomzat. Az izomtömeg gyarapodása az izmok hossznövekedésével és vastagodásával megy végbe.
A naptári és a biológiai életkor nem feltétlenül esik egybe. Ez a gyermek és a serdülőkorban bír jelentőséggel, hiszen az ifjúkor végére a különbségek kiegyenlítődnek. Ismeretes, hogy a gyermekcsoportokban, egy-egy korosztályban vannak olyanok, akiknek a fejlődése az átlagosnál előbbre tart, illetve olyanok, akiknek a fejlettsége elmarad az átlagostól. Ennek hátterében a fejlődés örökletes elemei, valamint környezeti hatások állnak.

Az első gyermekkorban (4-7 év)

A már megtanult mozgásformák tökéletesednek, javul a mozgás végrehajtásának minősége, pontossága, megjelenik az ismert mozgások kombinációja. Az egyensúlyozás fejlődése kifejezett.
A mászás ennek az életkornak a legkedveltebb és leggyakrabban alkalmazott mozgásformája. A megelőző életkorhoz képest folyamatosabb, gyorsabb, koordináltabb. Kialakul a sarokkal való talajfogás, átgördülés a talpon és a lábujjakkal való eltolás, illetve kinyúlás. A futás fejlődése a lépéshossz növekedésével, és a lépésfrekvencia csökkenésével megy végbe. Az ugrás csak akkor fejlődik ebben az életkorban megfelelően, ha a gyermek kellő gyakorlásban vesz részt. A fejlődés gyorsabb, és sokrétűbb megfelelő „edzés” hatására.

Második gyermekkor (8-11/12 év).

Ez az életkori periódus a serdülésig tart. Ez a kor a mozgásfejlődés egyik csúcsidőszaka, kedvező időszak a mozgástanulásra-tanításra. Fő jellemzője a nemek közötti testalkati, élettani és motorikus különbségek egyre kifejezettebb megnyilvánulása. Ebben az időszakban jelentősen javul a mozgásos cselekvési tanulási képesség, a gyermek rengeteg új mozgást képes megfelelő színvonalon elsajátítani. Főleg a mozgás ritmusa javul. Csökken a fölösleges mellékmozgások száma és így javul a mozgások pontossága és gazdaságossága. A megtanult mozgások ekkor már az úszás, az atlétika, a sportjátékok és a küzdősportok alapvető mozgásformái és ezek elemkombinációi lehetnek.

Serdülőkor (12/13-15/16 év).

Megváltoznak a testméretek, testarányok és velük együtt a mozgás biomechanikai feltételei is. Egyes mozgásokban stagnálás, visszaesés tapasztalható, más képességek terén jelentős teljesítményfejlődés indul meg. Míg a második gyermekkorra erős mozgáskésztetés, a szabadidő „féktelen kitombolása” volt a jellemző, addig a serdülés időszakában a visszafogottság, a fizikai aktivitástól való tartózkodás jelenik meg. A megtanult mozgások és képességek átrendeződnek. Ennek oka a hirtelen hossznövekedés, a test súlypontjainak átrendeződése, lányoknál a súlygyarapodás, hormonális változások, idegrendszeri, pszichikai érzékenység.

Ennek tünetei:

  • nehézkesség a mozgások végrehajtásában, a gyermekkori fáradhatatlanság, könnyedség hiánya
  • merev, görcsös végrehajtás
  • csökkent mozgástanulási és alkalmazkodó képesség

Ezek a jelenségek az edzetleneknél jelentkeznek, a rendszeresen edző serdülőknél nem tapasztalható.

Ifjúkor (16/17 – 20/21 év).

Kialakul az egyénre jellemző mozgásaktivitás. Megszűnik a mozgással szembeni visszafogottság, helyreáll a teljesítménykésztetés. Ennek az időszaknak az egyik fontos feladata a mozgásos cselekvéshez szükséges képességek fejlesztése. Ezek a képességek a mindennapi életben, munkatevékenységekben is fontos szerepet játszanak.

A mozgás és értelmi fejlődés kapcsolata

A mozgás és értelmi fejlődés szinte szimbiotikus: amelyik gyerek mozgásfejlődése lassabb, általában később kezd beszélni. De nem elsősorban a fejlődés gyorsaságára, mint inkább a különböző mozgástípusok megjelenésére érdemes figyelni. Természetesen minden gyermek fejlődése egyedi, a kisebb nagyobb eltérések önmagukban még nem sokat jelentenek. Az olyan lényeges mozgásfejlődési fázisok, mozgások kimaradására illetve sorrendjük felcserélésére azonban érdemes odafigyelni, mint például a kúszás, mászás, a keresztmozgások. Ezeknek nagyon fontos agyi-idegrendszeri szerepe van, ha ilyen mozgásra biztatjuk a testileg erre már érett kicsiket, nem követünk el hibát.

A korai mozgások kimaradásának nem mindig van azonnal látható, közvetlen következménye. Az idegrendszeri éretlenség megjelenhet a nagy- vagy finom-mozgásokat érintő mozgásfejlődési elmaradásban, a beszédfejlődési, figyelem-koncentrációs problémákban, beilleszkedési nehézségekben is. De sokszor jóval később, csak az iskolai beváláskor kerül napvilágra tanulási nehézségek vagy részképesség-zavarok, diszlexia- diszgráfia- diszkalkulia, formájában. Jó hír, hogy ezek a kimaradások 10-12 éves korig mozgásterápiával pótolhatóak, sőt az sincs kizárva, hogy később is lehet eredményeket elérni.
A kisgyerekkori szabad mozgás drasztikus csökkenése sokszor valós problémákhoz vezethet az idegrendszer szerveződésében.

A szülő szerepe a helyes idegrendszeri fejlődésért.

Csecsemőkorban a sok ringatás, höcögtetés, majd a hintázások, pörgetések mind mind az egyensúly-érzékelést ingerlő mozgásformák, amelyek a mozgásfejlődést elősegítik.  Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, egyszerűen engedjük sokat mozogni a gyereket, biztassuk mindenféle mozgásra: futásra, ugrásra, ringásra, hintázásra, kúszásra, mászásra, barkácsolásra, cipőkötésre!  A nagy-mozgásokat legjobb a szabadban végezni: fára-mászás, árokugrás, mászókázás, futás  nem is kíván túl nagy szervezést.

Érdemes úgy alakítani a napot, hogy mindegyik mozgástípusnak jusson hely benne: a kézimunka és a barkácsolás a legjobb finom-motorika fejlesztő mozgásforma. Arról nem is beszélve, hogy milyen hasznos tudást adunk át a gyermekeinknek, ha megtanítjuk, varrni, kötni, szerelni, szerszámmal bánni. Egyes szakemberek egyenesen a kézimunkát ajánlják az írás előkészítésére.
Az egyik legjobb mozgásforma, amely a legtöbb mozgásformát egyesíti, a tánc. Szinte mindegy, hogy milyen táncot választunk. De a különböző népek hagyományos táncain alapuló mozgásformák a legjobbak, mert ezek tartalmazzák a legtöbb természetesen szükséges mozgást.

Még több cikk

bazsalikom

Bazsalikom királyfű és szúnyogriasztó

A bazsalikom ma már leginkább fűszernövényként ismert. Egy intenzív fűszernek, ami pompásan kiemeli a paradicsomos ételek ízét. Termesztése meglehetősen egyszerű. Ez annál is inkább örvendetes,

borsmenta

Borsmenta – frissít és fertőtlenít

Borsmenta, vagy csak a menta. Bár számos fajtája létezik (pl. fodormenta, vizi menta, csombor menta, mezei menta, korzikai menta…. a teljesség igénye nélkül), mégis leginkább

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email
Share on print
Print