Apropó, aratás ….. Fogalkozzunk a gabonákkal!

Variációk gabonára

Ha nyár, akkor itt az aratás ideje.

Foglalkozzunk egy kicsit a gabonákkal!

Táplálkozásunkban a gabonafélék már ősidőktől fogva fontos szerepet töltenek be. A cereáliák összes energia bevitelünk közel felét fedezik, e mellett, mint vitamin-, ásványi anyag és élelmi rostforrások is jelentősek. A gabonafélék a pázsitfűfélék családjába tartozó nagy keményítő tartalmú, lisztes szemtermésű növények, közülük ma is a legelterjedtebb a búza. A Földön élő mintegy 300000 növényfajnak csak a töredéke, nagyjából 150 faj szolgál az emberek és állatok táplálékául. Mindennapi táplálkozásunk 50%-át a kukorica, burgonya, rizs és búza szolgáltatja. Ezek elég szegényes variációk gabonákra.

Feledkezzünk meg egy kicsit a mostanában egyre inkább előtérbe kerülő táplálkozási szokásokról!

Tegyük félre, hogy miért is nem jó nekünk a glutén (ami gliadinból és gluteninből áll főként). A gliadinból alfa, béta, gamma és omega változatot különítenek el, ezek közül leginkább az alfa-gliadin okoz immun és bélrendszeri tüneteket, a többi nem, vagy nem jellemző. A többi is csak akkor problémás, ha mellette ott az alfa gliadin!
Sajnos a gabonák túlnemesítésének köszönhetően évről évre egyre több bennük az alfa-gliadin, és egyre kevesebb az egyéb fehérje típus. Az emberi emésztő rendszer pedig nem ekkora mennyiségű alfa-gliadin emésztésére lett kitalálva. Ráadásul, ha túlnyomórészt alfa-gliadin van egy gabonában, akkor a túlérzékenyre felpiszkált szervezet a többi értékes fehérje vegyületet is ellenségnek nézi, és képes túlreagálni azt is.
Tehát, mint mondtam, most nem a gluténról, mint mumusról, vagy az ezzel összefüggő lisztérzékenységről szeretnék beszélni.

Akkor hát mivel is foglalkozik ez az írás?

Itt az ideje, hogy megismerkedjünk egyéb, régi – új gabonákkal.

Nos, íme variációk gabonára:

Amaránt:

Gazként növő fajtáját eszik a malacok, de van belőle dísznövény is. A disznóparéjnak is keresztelt amaránt fehérjedús magjainak rosttartalma veri a gabonafélékét. A reformboltokban kapható puffasztott magokat müzlibe, joghurtba vagy levesekbe keverhetjük.

Árpa:

Sokan csak folyékony kenyérként (sörként) fogyasztják az árpát, pedig mennyi finomság készíthető a rostban gazdag árpagyöngyből, a gersliből! Egyszerű ínyencséget készíthetünk, ha pirított hagymával elkeverjük, majd vízzel vagy húsleveslével felfőzzük.

Barna köles:

A középkorig kedvelt gabona volt, de a búzaliszt megjelenésével eltűnt az asztalokról a köleskenyér. A bioboltokban megtalálható hántolatlan barna kölest a világ leggazdagabb ásványianyag-tartalmú gabonájának tartják. Rizshez hasonlóan elkészítve kiváló köret.

Chia mag:

A bennük rejlő hatalmas potenciál már az aztékok idejében sem volt titok. Utazók és csatába indulók egyaránt ezt a magot vitték magukkal, s amit nem fogyasztottak el az út során, azt valutaként hasznosították. A spanyol hódítók alapos munkájának hála a chia mag szinte teljesen eltűnt, évszázadokon keresztül csak néhány mexikói fogás alapanyagai között volt megtalálható, majd a XX. század utolsó évtizedében a helyi kutatók felismerték az elfeledett, ősi gabonában rejlő lehetőségeket, és szélesebb körben kezdték el termeszteni. A chia magban nem csak az az izgalmas, hogy főzést nem igényel és könnyen szállítható, hanem az is, hogy kiemelkedően magas omega3 és omega6 zsírsavtartalommal bír, valamint sokféle ásványi anyag megtalálható benne.
A diétázók számára ideális alapanyag, hiszen jóformán nincs kalóriatartalma, ellenben a benne lévő rengeteg rost a vizet nagyon könnyen megköti, így viszonylag kis mennyiség is a jóllakottság érzetét kelti. A konyhában jól alkalmazható különféle töltelékek, saláták vagy pudingok készítésénél, de a reggeli joghurtba, gyümölcslébe is nyugodtan belekanalazhatunk egy kevés gluténmentes chia magot.

Cirok:

Nagy mennyiségű rostot, fehérjét és tápanyagot tartalmaz. Kutatások során kimutatták, hogy gátolja az esetleges rák kialakulását és szabályozza a koleszterinszintet is. Kása formában gyakori a fogyasztása, de lisztként is megállja a helyét.

Csemegekukorica:

A legrátermettebb kukoricacsövek akár 1200 szemet is növesztenek. Ezek nemcsak nyersen nagyszerűek, a 15 perc alatt elkészülő puliszka télen-nyáron ízletes vacsora. A kukoricadarát főzzük fel vízben, rétegezzük juhtúróval és tejföllel tepsibe. Pirítás után kész is.

Durumbúza:

Az igazi olasz tészta, tojás nélkül, durumbúzából készül, és nem szabad puhára főzni. A koleszterinmentes étrendben is alkalmazható pastát nem lisztből, hanem a szemekből őrölt dercéből készítik, amelyet vízzel keverve préselnek össze magas nyomáson.

Hajdina:

Kakukktojás! A hajdina a közvélekedés ellenére nem igazi gabona, inkább a sóskával rokon. Lisztérzékenyeknek kifejezetten ajánlott, mivel a makkterméséből nyert liszt vagy dara nem tartalmaz glutént. Próbáld ki a hajdinakását rengeteg zöldséggel!

Indián rizs:

A dakota és chippewa indiánok hazájából származó sötét, dióízű vadrizs egy vizes területeken élő fűféle tápanyagokban gazdag magja. Valójában nem rizs, de éppúgy használható. A diós-hagymás, bazsalikommal fűszerezett indián rizs igazi köretkülönlegesség.

Jázminrizs:

Mendemondák szerint a thaiok a szemek illatáról felismerik, hogy a jázminrizs melyik régióban termett. Nekünk elég annyit tudni, hogy az egy évnél fiatalabb szemek könnyen ragadnak, az idős, száraz szemek főzéséhez viszont több víz kell.

Kamut:

A kamutból lassan szívódik fel a szénhidrát a szervezetbe, ezért cukorbetegeknek is ajánlják. Az ősi gabonafélét biogazdaságokban termesztik, jól süthető. Az energiagazdag kamutkenyér fogyasztása különösen kisgyerekeknek és időseknek ajánlott.

Purpurbúza:

Új jövevény az igényesebb pékségekben a purpurbúzából készült kenyér. A génbankokból felkutatott ősgabona a maghéj antociántartalmától lila, amely antioxidáns-hatását kifejtve lassítja a sejtek öregedését.

Quinoa:

A Peru és Bolívia határán lévő Titicaca-tó környékéről származik az óriás spenótra hasonlító quinoa. Gluténmentes magjai tartalmazzák az összes fontos fehérjét. A bioboltokban kapható magokról jól mossuk le a keserű szaponint, majd pirítás után dupla adag vízben negyed óráig főzzük.

Rozs:

A rozs a hűvösebb területek kedvelt gabonája, mely dacol széllel és faggyal. Magjaiból leggyakrabban lisztet őrölnek, de a sok helyen kapható rozspehely is kiváló éhségcsillapító és hasznos rostokkal lát el.

Teff:

Etiópia “csodagabonája” a legapróbb szemű gabonaféle, 150 teff-szem tesz ki egy búzaszemet. A legmagasabb a kalciumtartalma a gabonafélék között. Egy csésze lefőzött teffben 123 milligramm kalcium található, ami megegyezik egy fél csésze spenót kalciumtartalmával. C-vitaminban és tápanyagokban úgyszintén bővelkedik. Magja olyan apró, hogy finomítani nem lehet, csak egészben fogyasztható.

Tönkölybúza:

Alacsony hozama miatt majdnem kiszorult a termesztésből a tönkölybúza. Ám a biogazdák felismerték, hogy az egyik legősibb búzaféle ellenáll a betegségeknek és a kórokozóknak. A tápanyagokban gazdag tönkölylisztből készült kenyér hosszan eltartható.

Vörös rizs:

A vörös rizs egy élesztőgombának köszönheti jellegzetes színét. A reformboltokban kapható szemeket a kínai orvostudomány már évszázadok óta használja, mert sztatintartalmuknak köszönhetően csökkentik a koleszterinszintet és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Zab:

Nemcsak a lovak ropogtatják a finom zabot, mi is egyre többet találkozunk vele. A zabpehely müzlik, gabonapehely-keverékek és sütemények gyakori alkotórésze. Ha kenyérsütéskor zablisztet is adunk az összetevőkhöz, tovább puha marad a kenyér.

Fedezzünk fel elfeledett, illetve új ízeket!
Kísérletezzünk tehát bátran!

Forrás:  mindmegette.hutudatosvasarlo.hudieteabc.hu

Még több cikk

bazsalikom

Bazsalikom királyfű és szúnyogriasztó

A bazsalikom ma már leginkább fűszernövényként ismert. Egy intenzív fűszernek, ami pompásan kiemeli a paradicsomos ételek ízét. Termesztése meglehetősen egyszerű. Ez annál is inkább örvendetes,

borsmenta

Borsmenta – frissít és fertőtlenít

Borsmenta, vagy csak a menta. Bár számos fajtája létezik (pl. fodormenta, vizi menta, csombor menta, mezei menta, korzikai menta…. a teljesség igénye nélkül), mégis leginkább

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email
Share on print
Print