A bazsarózsa név délszláv eredetű. A pünkösdi rózsa neve valószínűleg a reneszánszban a pogány római rózsaünnepek emlékeként támadt fel. Számos tavaszköszöntő népi hagyomány kapcsolódik hozzá.

A bazsarózsa pünkösd idején, májustól június elejéig nyílik a kertekben. Népi hiedelem szerint azok, akik este a fürdővizükbe pünkösdi rózsa virágszirmait hintették, reggelre megszépültek. Csehországban a bazsarózsát korábban Mária rózsának, vagy csak egyszerűen vörös lóherének hívták, ám az angolok olyan névvel illetik, ami mindent elárul: bowl of beauty, azaz a szépség tálkája

Talán nem véletlen, hogy versekben örökítik meg szépségét. Íme egy a sok közül. 🙂 —>
A növény latin elnevezését (Peonia officinalis) Páion (a görög istenek orvosa) nevéből származtatják, aki a hagyomány szerint a piros bazsarózsa gyógyerejével gyógyított.
Századokon át elsősorban gyógynövényként termesztették, Kínában már közel 2000 éve. Az antik világban a bazsarózsát – elsősorban a gyökér porát, és a virág szirmait – a kor közkedvelt szerelmi bájitalaiba is belekeverték. Az arab orvosok cukorbaj elleni orvosságként ajánlották felhasználásra. 
Az európai gyógyászatban is több száz éve alkalmazzák a lágyszárúak magvait, szirmait, gyökerét.