Tetoválás, avagy rajzok, jelek, szimbólumok a testen.

Az talán már nem újdonság senki számára, hogy honnan ered a tatoo – tetoválás szó.

A polinéz ta (döfni) igéből eredő tattoo szót Cook kapitány déltengeri expedíciójának botanikusa, bizonyos Joseph Banks naplójából ismerte meg Európa. Most nem mélyednék bele, mióta, hol, hogyan és mivel végezték a műveletet. Sokkal izgalmasabb, a miért.
Ugye azt is tudjuk, hogy nemcsak a lenge ruhás, vagy alig ruhás népek készítettek tartós rajzot a bőrükre. Itt, Európában is találtak erre utaló lelelteket.
A tetoválás sokféle célt szolgálhatott:

  • a törzs által tisztelt vadállat erejét közvetítette,
  • kifejezte a csoporthoz való tartozást,
  • a törzsi rangsorban betöltött szerepet.

A maorik például a cápafog rajzától védelmet, a kagylóhéjrajztól gazdagságot reméltek. Az Alpokban talált Jégember, a jó ötezer évvel ezelőtt élt Ötzi testén is fölfedeztek rövid, tetovált vonalakat a kutatók. A röntgenvizsgálat ízületi elváltozás nyomait mutatta ki a tetoválások alatt, elképzelhető, hogy viselőjük gyógyhatást várt a jelektől.

Akkor most itt érdemes elgondolkodni egy picit.

Napjainkban, egészen pontosan A 80-as évek vége felé az osztrák Erich Körbler fedezte fel, hogy bizonyos jelek által képviselt energetikai információ a szervezetben pozitív rezonanciát kelt, és mobilizálja öngyógyító erőit. “Az új homeopátia” nem golyócskákon, hanem a test bizonyos részeire felrajzolt geometriai jeleken keresztül hat. (Aki a téma után érdeklődik, itt talál róla több információt.)

És akkor most sokan a szívükhöz kapnak, hiszen éppen most jelentették be hivatalosan is, hogy a homeopátiás szerek nem hatékonyak. De én nem ezzel akarok vitázni, vagy nem vitázni. Ezt a kérdést nem ez az írás fogja tisztázni.

Inkább az az érdekes, hogy miért kerülnek rajzok, minták az emberek bőrére.

Mint korábban már írtam róla, különböző népeknél és korokban is népszerű volt a tetoválás (bőrrajz) mind a két nem körében. Egyiptomban, Görögországban, Perzsia területén, a Római Birodalom területén, Kínában találtak az ókorból származó ezt bizonyító leleteket. Később Konfúciusz (Ő isten ajándékának nevezte az emberi testet, amit nem szabad „elcsúfítani”. Japánban a mai napig a ruha által takart felületre tetoválnak.), a judaizmus, az iszlám, és a keresztények is egyaránt ellenezték a tetoválást, így hosszú ideig feledésbe merült.

Annyira azért mégsem, hogy napjainkban ne látnánk különböző mintákkal „kivarrott” bőrfelületeket. Jelek ide, szimbólumok oda – a vége egy teljes multikulturális zűrzavar. Az embereknek ma már teljesen más a motivációja, hogy mi kerül örökre a testükre. A keleti miszticizmus egyes követői szerint nem árt, ha kicsit utánajárunk egy-egy szimbólum vagy jel eredetének. És itt lehetne beszélni a különböző démoni, sárkány, vagy egyéb varázslatos mintákról. Vagy akár a valamilyen egzotikus nyelven íródott szövegekről is. Nyílván mind valamiféle jelentéssel bír a viselője számára. Ki mondhatná meg mi az igazság?

Véleményem szerint mindegy, ki miben hisz. Az a fontos, hogy lehetőleg ne elhamarkodott döntés alapján készüljön a minta, ami aztán örökre a viselője bőrén marad.

A tetoválásokat, tetovált embereket lehet szeretni, vagy nem szeretni, de itt élnek közöttünk. Fogadjuk el, hogy ha valaki magára tetováltat valamit, akkor azt fontosnak tartja, a személyisége részének tekinti. Legyünk elfogadóbbak!

Még több cikk

bazsalikom

Bazsalikom királyfű és szúnyogriasztó

A bazsalikom ma már leginkább fűszernövényként ismert. Egy intenzív fűszernek, ami pompásan kiemeli a paradicsomos ételek ízét. Termesztése meglehetősen egyszerű. Ez annál is inkább örvendetes,

borsmenta

Borsmenta – frissít és fertőtlenít

Borsmenta, vagy csak a menta. Bár számos fajtája létezik (pl. fodormenta, vizi menta, csombor menta, mezei menta, korzikai menta…. a teljesség igénye nélkül), mégis leginkább

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email
Share on print
Print