Húsvétra hangoló

Húsvét közelít.

Húsvétra hangoló olvasnivaló akad bőven, bármerre is barangolunk az interneten, vagy ülünk be egy könyvtárba.

Azt általában tudjuk mit is jelent…. hogy “a húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadásának a napja, ugyanakkor a tavaszi napéjegyenlőség ideje is. Egyházi és családi ünnep egyaránt.”
Sőt még talán azt is, hogy ezek hagyományai egymásra épülnek, itt-ott összefonódnak.  Egyik helyen a Jézusra való emlékezés, másutt inkább a pogány hiedelmek, a természet előtti tisztelgés a hangsúlyosabb.

Pogány ünnepek.

Minden az emberrel kezdődött. Különböző szertartásokkal próbált a természet kedvében járni. Örömünnepnek számított a tavaszi napéjegyenlőség ideje, hiszen elmúlt a hideg tél, és beköszöntött a meleg tavasz. Ilyenkor elődeink hálát adtak az égnek, hogy „megúszták” a zord időt. Ősi táncok és dalok kíséretében varázsigéket mormoltak, és bőséges termésért könyörögtek.

Keresztény szokások.

A kereszténység kialakulása és terjeszkedése után a pogány hiedelmek háttérbe szorultak, és Jézus feltámadása került a középpontba. Ünneplésének időpontja sokáig nem volt egységes, ami végül a keresztények közti szakadáshoz vezetett. A problémát a niceai zsinaton oldották meg, amikor kijelentették: „A Húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni. Ez a vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a Húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.”

Az idő múlásával a szorgos keresztény atyák megfejelték még ezzel-azzal az ősi szokásokat. Hiszen rengeteget merítettek a pogány világ rítusaiból, és szinte évente hozzátettek valamit az ünnephez. Így alakult ki az idők folyamán a húsvétra hangoló negyvennapos böjt is, melyet csak 1091-ben iktatott törvénybe II. Orbán pápa.
Voltak idők, mikor a vallási hagyományoktól eltérő ünneplést büntették az egyház képviselői. Üldözték azokat a pogányokat, akik a szenvedéstörténetre való emlékezés helyett inkább a természetet ünnepelték.

Békesség a hagyományokban.

Németország

Itt a keresztény hagyományok mellett húsvét vasárnapjának estéjén tüzet gyújtanak a dombokon, és elégetik a karácsonyfákat, vagy épp szekereket gyújtanak fel és gurítanak a folyókba. Úgy tartják ugyanis, hogy a tűz a melegség, a napsütés, a szépség és a győzelem jele, amikor a tél helyét végre átveheti a tavasz. Ennek örömére színes tojásokkal díszítek fel a fákat.

Franciaország

A harangokból hullnak alá a tojások és az ajándékok. A történet így szól: nagypénteken elhallgatnak a harangok és Rómába vándorolnak. Vasárnap, apró ajándékokkal felrakodva térnek vissza. Amikor megérkeznek, felcsendülnek, és elpotyogtatják az utcákon a hozományt. A gyerekek sikoltozva szaladnak ki a házakból és gyűjtik össze a nagylelkű harangok ajándékait.

Magyarország

Ideális esetben – a húsvéti nyúl potyogtatja el a kertbe épített kis fészkekbe a hímes tojásokat és csokinyuszikat. Hétfőn pedig hódolunk a locsolkodás termékenységi rítusának. Vannak országok, ahol még hírből sem ismerik a húsvét eme szokásait.

Görögország

Az emberek gyertyákat gyújtanak a húsvéti mise végén, s azokkal sétálnak hazáig. Persze csak óvatosan, araszolgatva, nehogy kialudjon a láng, ugyanis csak akkor hoz szerencsét. Otthon aztán „Jézus kenyerét” fogyasztják, mely közepén egy keresztforma díszeleg. Az evést csak délután kezdik meg és folytatják éjszakába nyúlóan.

Közép-és Dél-Amerika

Egyes országokban a szélsőséges ünnepi hagyományoknak hódolnak az emberek. Legjobb példája ennek Mexikó és Guatemala mellett Peru, ahol a férfiak azért versengenek, hogy őket feszítsék keresztre és átélhessék Jézus önfeláldozó szenvedéseit. A húsvétra hangoló tehát négy napon át (Fájdalom Csütörtökétől a Feltámadás vasárnapjáig) valóban a fájdalomról szól. Saját bevallásuk szerint nagy ájtatosságot élnek meg, miközben a körmenetben végighurcolják őket az utcákon pompázatos virágok, gazdagon díszített kiskocsik, Krisztus szobrok, és az egyházkerület egyenruhájába öltözött (fénylő, színes köpenyű) hívek kíséretében.

Nagy-Britannia

Fesztivált rendeznek, ahol egy rendőr belefúj a kürtjébe, aminek hallatán a város lakói a Fő térre sereglenek. Ezután kiválasztanak két férfit a tömegből, akik végigvonulnak az utcákon, és a nőktől egy narancs ellenében csókokat kének.

Spanyolország és Finnország

Ezekben az országokban valahogy mintha összekeveredett volna a húsvét a halloweennel. A spanyolok félelmetes (vagy vicces?) csontvázjelmezeket öltenek és kis dobozkákban hamut visznek magukkal az utcai randalírozáshoz. Ezután megkezdik szokásos húsvéti „Halál táncukat”, amit reggelig abba sem hagynak. A finneknél a gyerekek boszorkánynak öltöznek, összekormozzák arcukat és seprűnyéllel a lábuk között szaladgálnak az utcákon, kivédve ezzel a gonosz boszorkányok megszállását.

Svédország

A boszorkányok egyébként a svédeket sem kerülik el, akik úgy tartják, hogy húsvétkor a legnagyobb a fekete mágia és a rossz boszorkányok ereje. 

  • Kizárólag három országban (Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában) hagyomány a locsolkodás. 

Remélem sikerült húsvétra hangoló olvasnivalóval bővítenem a már meglévő listát.

Még több cikk

bazsalikom

Bazsalikom királyfű és szúnyogriasztó

A bazsalikom ma már leginkább fűszernövényként ismert. Egy intenzív fűszernek, ami pompásan kiemeli a paradicsomos ételek ízét. Termesztése meglehetősen egyszerű. Ez annál is inkább örvendetes,

borsmenta

Borsmenta – frissít és fertőtlenít

Borsmenta, vagy csak a menta. Bár számos fajtája létezik (pl. fodormenta, vizi menta, csombor menta, mezei menta, korzikai menta…. a teljesség igénye nélkül), mégis leginkább

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email
Share on print
Print