Farsang

Farsangi 1×1

Története

A vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik. Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál (carne levare – húst eltávolít)-nak. Sok helyen a hamvazó szerdát megelőző héten tartják, amely nálunk húshagyó kedden éri el befejező tetőpontját. Hazája Olaszország. Manapság is az olasz, különösen a velencei karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik.
Megelőzi a karácsonyi ünnepkör, és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos böjt. A hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt.
Az, hogy a pogány ünneplés fokozatosan átalakult keresztény ünneppé, nem véletlen. A katolikus egyház felismerte, hogy  mindenki jobban jár, ha “átmentik” az egyébként népszerű szokásokat a kereszténység ünnepkörébe. Így történt, hogy II.Orbán pápa 1091-ben született rendelete, amely az őskeresztény eredetű hamvazkodást – hamvazó szerdát – hivatalos egyházi ünnepnappá nyilvánította. Ez már vállalható volt és keresztény tartalommal megtölthető télbúcsúztatóvá vált.

Népszokások

A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget – sikertelen üldözését követően végül – a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német Fastenschank’, azaz ‘böjti kocsma’ szót vettük át e vidám időszak megnevezésére, amely többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el mai ‘farsang’ formáját.  Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően néphagyományokra épül. A tél vége és tavasz kezdete, a termékenység és bőség időszakának kezdete az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit képletes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek.

Míg a városi polgárság és a vidéki parasztság a német szokásokat  (farsang) vette át, addig az arisztokrácia inkább az előkelőbbnek tartott olasz eredetű karnevált.  Lásd. egyik legérdekesebb népszokásunkat , a mohácsi busójárás, illetve pl. operabál közötti különbséget. (^_^)
Hiszen ezt ezt az időszakot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is. A legismertebb népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, jelmezek, köszöntők, téltemetés.
Később kialakultak az egyes népcsoportok, illetve szakmák vagy terület szerint  kialakult bálok. Manapság már mondhatjuk, hogy ezen időszak összefoglaló neve a báliszezon.
Az egyszerűbb , de annál vidámabb mulatozók között volt népszerű az az “alakoskodó” játék, amely Koncz király és  Cibere vajda harcát eleveníti meg. Koncz király a húsokat, húsos ételeket, míg Cibere vajda a böjti étleket jelképezi. A hagyomány szerint vízkeresztkor és húshagyó kedden küzdenek meg egymással. Az első esetben Koncz király, a másodikban pedig Cibere vajda nyeri a párviadalt.

Hagyományos ételek

Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek, kocsonya, káposzta és a farsangi fánk terjedtek el.
Az utolsó nap a húshagyó kedd,  másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve, torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt (mai modern verzióban az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra).
A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy legalább farsangi időszakban ne csábuljanak el egy finom farsangi fánk kedvéért! Ilyenkor mi mást, hát fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek.

  • a képviselőfánk,
  • a csöröge
  • az ekler vagy éclair fánk

A szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk ugyan csábítóan finom édesség, mégis elkészítésére általában csak a bátrabbak vállalkoznak. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral eszünk.
Nemzetközi kitekintés: természetesen a különböző nemzetek saját fánkja, fánk megfelelője is megtalálható.
Így:

Még több cikk

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email
Share on print
Print